Na, akkor a blog visszajött a nyaralásból, pedig mások éppen most mennek el, az országban gusztus 20 után kezdődik az élet, addig megy a láblógat, de hát ez van. Lemaradtatok ám az 1914. évi júli 28-as Alkotmány nevű újság számáról, melyben épp kitört az I. vh, de sebaj, mert jövőre.

Na, de ez a nap arról nevezetes hogy megkezdődött a Berlini Olimpia:


 

 A képen az olimpiai falu, Döbberitz látható, a falon horogkereszt, mert 36 és Németország, az a sok fehér ruhás pedig "egyenruhás idegenvezetők csapata", írja a Pesti Hírlap Vasárnapjának Olimpiai száma. Megtudjuk még, hogy a sportolók élete nem volt ám fenékig tejfel, ugyanis semmi pia, semmi dohányzás, semmi nő nem volt, de hát ez Olimpia, nem nyaralás, bár nekem viccnek durva. Reggel 7 kor felkelés este 10 kor takarodó. De a konyhán állítólag túrós csuszát is főztek, ami azért enyhíthetett a szenvedéseken. 

A lap vezércikke azt írja amúgy, hogy jaj de jó, hogy a nemzetek ilyenkor olimpia idején összegyűlnek és nem beszélnek készülő háborúról (tart a spanyol polgárháború és mindenki attól fél hogy eszkalálódik) és milyen jó lenne ha ez az érzés sokáig megmaradna. Na 3 évig ki is tartott. Nem is rendeztek 48 ig Olimpiát.

Szerző: mangorlo  2009.08.02. 23:58 9 komment

Címkék: 1936 berlini olimpia pesti hirlap vasarnapja

A bejegyzés trackback címe:

https://regiujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr531284173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_co 2009.08.03. 00:16:47

"semmi pia, semmi dohányzás, semmi nő"

kíváncsi vagyok, hogyan lett akkor (pl. a magyarok közül) Csák Ibolya és Elek Ilona aranyérmes

tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=1213

www.olympic.org/uk/athletes/profiles/bio_uk.asp?PAR_I_ID=3662

mangorlo 2009.08.03. 00:22:12

@Lord_co: na ugye milyen jó a feminista a háznál :), nekem eszembe se nem jutott, jó lenne tudni hogy akkor ezt így hogy?.

konkrétan cikkben ez áll "sőt egyetlen nő sem lépheti át a város kapuját" ami végülis igaz is lehetett, hogy se ki se be, de akkor is

Lord_co 2009.08.03. 00:27:18

@mangorlo: talán őket máshol szállásolták el?

ahhoz képest a mostani olimpiákon több koton fogy mint futócipő, krétapor és virág összesen :)

mangorlo 2009.08.03. 00:35:23

@Lord_co: ezzel nekem semmi bajom, bár továbbra is izgat hogy akkor hogyan is volt?

Lord_co 2009.08.03. 00:48:15

"Az olimpia kezdetektől a férfiak versenye volt, s miután i.e. 720-ban elrendelték a ruhátlan versenyzést, a nők még a lelátókra sem léphettek be. Aki a törvényt megszegte, halálbüntetés sújtotta, az engedetlen nőket lelökték a Tüpaion-hegyről. I.e. 388-ban azonban mégis könyörületesek voltak a bírók, amikor egy édesanya lopózott be fia győzelmét megtekinteni. Érdekesség, hogy a tilalom ellenére is volt női győztese az ókori olimpiáknak. A lovasversenyeken ugyanis nem a fogat hajtóját, hanem a lovak és a kocsi tulajdonosát hirdették ki győztesként, így nyerhetett i.e. 396-ban és 392-ben Küniszka, spártai királylány. A sporttól azonban egyáltalán nem tiltották el a nőket, az olimpia női megfelelőjeként négyévente megtartották a héraiákat, ahol különböző futóversenyeken indulhattak a nők, s amelyeket pedig a férfiak nem látogathattak. Az sem volt azonban ritka, hogy más sportversenyeken férfiak és nők mérték össze az erejüket, a fennmaradt történetek szerint egy Atalanté nevű királylány birkózásban több férfit legyőzve lett bajnok."

feszek.pte.hu/ujsag.php?tipus=cikk&cikk=2205&rovat=794&szam=74&evfolyam=11

"Az emancipációs hullámnak az élet ezen területén sem lehetett tehát ellenállni, bár Coubertin báró – az ókori játékok szellemiségével összhangban – mindenképpen szerette volna elkerülni a nők szereplését. A nők aránya a játékok előrehaladtával lassan, de folyamatosan emelkedett, 1952-ben a versenyzők mintegy tizede, ’76-ban ötöde, 2004-ben pedig 41%-a tartozott a szebbik nemhez. A 25 megrendezett olimpia átlagában a versenyzők valamivel több mint ötöde került ki a hölgyek közül. A nők egyenjogúsításának folyamata még a közelmúltban is tartott, amire jó példa az öttusa férfi csapatversenyek megszüntetése részben abból a célból, hogy 2000-ben már a hölgyek is rajthoz állhassanak a sportág egyéni küzdelmeiben. Magyarország összesen 3321 nevezési lehetőséget szerzett az idáig megrendezett nyári játékokon. Ebből a nők részesedése megegyezett a világátlaggal (21%)."

1900 Egyes számokban nők is elindulhatnak.
1932 Először építenek olimpiai falut, de ekkor még csak férfiak lakhattak benne.
1968 Első alkalommal lobbantja fel nő az olimpiai lángot. Bevezetik a doppingellenőrzést és a női versenyzőknek első alkalommal kell szexvizsgálaton részt venniük.

www.eletestudomany.hu/content/aktualis_20080718_nyAri_olimpiAk_a_szAmok_tUkrEben_____1__resz

Lord_co 2009.08.03. 01:04:59

1900, Párizs. A "zűrzavarok olimpiája" és az első olyan olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert. (Egyébként ötszörös wimbledoni bajnok és 96 éves korában hunyt el. Nem lehetett könnyű fűzőben, hosszú szoknyákban teniszezni :)

A teniszen kívül úgy tűnik csak golfozásban indultak (vagy csak ott szereztek érmet) nők, de a golfot a NOB nem ismeri el hivatalos olimpiai számként.
http://hu.wikipedia.org/wiki/1900._évi_nyári_olimpiai_játékok_(golf)

mangorlo 2009.08.03. 01:07:13

hát ez nagyon komoly. jó ez a régiújság, de a hónap vége fele lesznek a csemegék.

sárga a hold ez jót nem jelent

Lord_co 2009.08.03. 01:14:54

Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpiai játék atyja szerint a nőknek semmi keresnivalójuk a sportban. Két évvel halála (1937) előtt így nyilatkozott: „A nők feladata az olimpiai játékok alatt ugyanaz, mint az ókorban: a győztes férfiak megkoronázása a babérkoszorúval.”

"Évtizedeken át nem ismerték el a női sportot, így hivatalosan az olimpiai játékokon sem vehettek részt. A nők öntudatának erősödését mutatja azonban, hogy 1921-ben létrehozták a „Federation Sportive Feminine Internationale”, röviden az FSFI-t, melynek szervezésében egy év múlva már meg is rendezték az első női világjátékokat, azaz a nem hivatalos női olimpiát.

1934. augusztus 11-én azonban Londonban vége szakadt a különleges sportversenynek. Korábban 1922-ben Párizsban, 1926-ban Göteborgban, 1930-ban Prágában rendeztek versenyt, míg végül a londoni volt a negyedik „női olimpiai játék”, amit kimondottan a nőknek szerveztek. A két napon át tartó erőpróbák során 18 nemzet leányai mérték össze tudásukat 12 sportágban. Az FSFI ezután nem rendezett több versenyt, ám érdekes módon hivatalosan a szervezet a mai napig nem oszlatta fel magát."

www.ngnet.hu/index.php?act=napi&id=5387

Na most akkor ebben sem látunk tisztán, nemhogy az olimpiai falu kérdésében. Az egyik forrás szerint vettek részt nők az 1900-as olimpián, a másik szerint meg nem és csak jóval később csináltak külön versenyt. Egyre bonyolultabb.

Lord_co 2009.08.03. 01:40:59

Baromi érdekes összefoglaló:

The Women's Olympic Games: Important Breakthrough Obscured By Time
by Bruce Kidd
Published in CAAWS Action Bulletin, Spring 1994

www.caaws.ca/e/milestones/women_history/olympic_games.cfm

Aztán mit találtam még a témában? A Magyarországi helyzetről.
Bodnár Ilona: Lealacsonyítják-e a nők a sportot?
összefoglaló olvasható itt:
www.hupe.hu/szerv/tanszekek/ti/pszi/dl/epsz06.pdf

ez pedig a legrészletesebb a témában:
Jennifer Hargreaves: Sporting Females Critical Issues in the History and Sociology of Women's Sports

books.google.hu/books?id=w1C2PwmTeQUC
süti beállítások módosítása