Jó kis újság volt a Kis Újság, ami a Független Kisgazdapárt pártlapjaként üzemelt, de a fordulat éve előtt még a pártlap egészen mást jelentett, mint azután, ezek a pártlapok lásd Magyar Radikális Párt Haladása egészen izgalmas kiadványok. de  47 ben, a 61. évfolyamánál tartott. Hol tart most azt nem tudom, 90-es években még láttam akkor Torgyán József volt a főszerkesztője. Ez a lapszám 1947-ből való január elsejei, többek között arról van benne szó, hogy december 10-én megszűnt az adópengő, de jó hír, hogy még január 31-ig be lehet őket váltani. A bezúzott adópengőkből pedig papirost gyártanak. Ma kerül forgalomba az új ezüst 5 forintos, mintegy 40ezer darab. (Van is egy ilyen itthon, de még adópengő is.)

A fent látható képen pedig azt láthatjuk, mit végzett el az ország az újjáépítés terén 1946-ban.

Szerző: mangorlo  2010.01.02. 21:31 1 komment

Címkék: újság kis 1947 újjáépítés

 

1986

"A népgazdaság 1987. évi terve

A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1986. évi fejlődése. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg."

1987

"A magyar népgazdaság 1988. évi terve

A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várhatő fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeképpen az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985-86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javításának terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő."

 

Szerző: mangorlo  2009.12.26. 23:55 1 komment

A Haladás az egyik kedvenc újságom a nagy kupacból, az időszak is rendkívül izgalmas, 1946 ugyanis egy nagyon jó év volt, olyan lehetett, mint 89, amikor valaminek vége lett, és azt hitte mindenki, hogy na most, na most jön az új és szép világ. A kulturális élet pezsgett. Aztán vége lett.

 

 

Ez a link leírja kb ami a cikkben van leírva, nagyon érdekes amúgy, olvassátok el, de épp azért szeretem ezeket az újságokat, mert ezek kézzelfoghatóak, amellett persze hogy kézzelfogható az újság, de ha nagyon nem figyelek oda, azt is hihetném, hogy mai lapot tartok kezemben. Mert más az iskolai tananyag, és más amit a lapokban olvasok, a tankönyvek száraz, élettelen dolgok, persze én elhiszem, hogy a tankönyvíró jót akart, de nem sok jön át. Egy egykori napilap, azért az üt.

 

A cikkből kiderül, hogy TJJ egykori neves író, ki a Kakuk Marcit írta, ki a Horthy alatt is kényes írónak számított, mivel a Tanácsköztársaságot üdvözölte, ahogy Krúdy is, (aki legeslegkedvesebb íróm), és ugye ma 2009-ben van e szó arról, hogy akkor vegyük elő 1919 et és közte a Tanköztet, hogy ugyan mi volt az.

Na itt aludok be most.

 

 

Szerző: mangorlo  2009.12.26. 02:15 1 komment

Címkék: haladás zsolt béla tersánszky józsi jenő 1946

Kihagytam végül az 1938-as Esti Újság címlapját, ahol a tegnap tárgyalt zsidótörvényt üdvözölték, majd jövöre talán.

Most 1986-ban járunk, ez már az olvadás, a szétesés időszaka, igaz, ebből itthon még nem sokat lehet észrevenni, a tüntetéseket  - amik már vannak - , azokat szétverik, Gábor barátom maga is ott volt a Lánchídi csatán (kattints a teljes leírás megnyitására, kurva jó a történet), mesélte, hogy felettébb nem volt kellemes, én ilyen vonatkozásban arra emlékszem, hogy anyám elémjött okt 23.-án a suli elé, "mert sose lehet tudni", ő ugyanis az Örökmécses közelében dolgozott, és látta, hogy mik mennek ott márc 15, okt 23-kor. Én meg jól meg voltam sértődve, hogy miért jön elém, mert én már nagy vagyok.

Ebben az időszakban már nagyon jók az újságok, kifejezetten olvashatóak, vannak bennük jó szociográfiák,  - ami az én egyik mániám - , a kritikai hangvétel is megjelenik. És senki se tudta még, hogy két év múlva vége az egésznek. Majd mutatok 89-es újságokat is, ott már egy teljesen másik világ van, talán 1946-hoz tudnám hasonlítani, ha nem alszom el a holnapi Haladásból is rakok fel.

 

Tehát a mai számban az Abonyi Zsemlye családot mutatja be Lendvai Vera. (aki ahogy látom azóta is ilyen témában érzi jól magát) Abonyban működik a Ságvári Endre (tudod, az akinek 32-neve volt) TSZ, ebben dolgozik az apa és a feleség, és az egész család is a mezőgazdasági, illetve az ipari szektorban. Történetük egy klasszikus szocialista felemelkedéstörténet, a Horthy korszakban napszámos zsellér család 45 után a fölosztás után a TSZ-ben kötött ki, ahol (4 holddal se akkor, se ma nem lehet sok mindent kezdeni, vagyis lehet növénykéket növeszteni, de megélni belőle, no azt nem) lett igásállat, gép. És ahogy annak lennie kell, a fiatalok egymásra találtak, és házasságok köttettek, gyerekek lettek, kétkeresős a családmodell, ez a lassú, és felemás polgárosodás korszaka. Cikkünk idején a gyerekek már kirepültek, de a családfő, amolyan jó értelemben vett patriarcha, a családi házak építését a TSZ-ből tanult szervezettséggel tervezte meg.


Szilveszterre disznótoros házavatót terveznek. Nagyon érdekel, azóta mi van velük, arra járok rákérdezek. A fénykép, az meg világbajnok, a gyerek ahogy néz az asztal alatt, és ahogy a felnőttek néznek az asztal felett. 

 

Szerző: mangorlo  2009.12.26. 00:02 1 komment

Címkék: népszabadság 1986 abony tsz zsemlye

Az 1953-mas Szabad Néppel nem bírtam el, pedig biztos sok okos dolog van benne, atöbbek között a "mezőgazdasági termelés fejlesztéséről" egy több oldalas cikk. De még végigolvasni se tudtam, nemhogy értelmezni. 1987-ben viszont már egész olvasható volt a sajtó. Itt egy kifejezetten polgári cikk. Érdemes lenne ezeket bejárni, megvannak e még, hogy érzik magukat. Rákerestem az Izabella-szőlőre és íme. Van pesten egy csomó fű fa virág, amit érdemes felkeresni, egyszer olvastam a Tabán területén található, még arégi Tabánból ottmaradt eperfáról, a cikkíró rendszeresen megy is oda szüretelni. És akkor még nem is szóltam a Nemzeti Színház előtti áfonyafákról sem.

Szerző: mangorlo  2009.12.23. 23:49 2 komment

 

A vezércikk elmagyarázza, ki számít zsidónak (a főszerkesztő Pethő Sándor üdvözli a törvényjavaslatot), bevallom én nem értem, feladtam a negyedzsidóknál. A harmadik oldalon pedig az van, hogy elő kívánják mozdítani a zsidók kivándorlását, és vagyonjaik kiviteléről való intézkedést. A lapban szó van még arról is, hogy beindult visszacsatolt Felvidéken beindult a polgári közigazgatás, valamint, hogy betiltották a Új kor - Harc című nyilas lapot. Pedig 1936 még normális évnek tűnt, mármint amit abból a rám maradt újságokban látni lehet. 

Szerző: mangorlo  2009.12.23. 22:52 4 komment

Címkék: magyar nemzet zsidó imrédy 1938 pethő sándor

A

Szerző: mangorlo  2009.12.21. 23:42 1 komment

Az NDK dolgozói ajándékcsomagokat küldenek a munkanélküliséggel fenyegetett nyugatnémet munkásoknak. Egy kívánságunk van: minél előbb együtt ünnepeljük az újraegyesített Németországban a karácsonyt, a béke ünnepét.

Szerző: mangorlo  2009.12.20. 23:29 5 komment

Címkék: népszabadság karácsony ndk 1958 nszk

Szerző: mangorlo  2009.12.20. 22:46 Szólj hozzá!

Címkék: erdély karácsonyfa pesti hírlap 1935

Ez megy két hasábon keresztül, a másik oldal is tele van ilyen hirdetésekkel. Úgy néz ki, állt az egész ország. Egyébként egész bátor újság volt a Népakarat, Salgótarján vonatkozásában pl megjegyzik, hogy az egész ország tudni akarja, mi történt december 8.-án, a rendőrség azonban nem mond semmit, a választ későbbre ígérik. Egy másik cikkből pedig megtudhatjuk, hogy a Rákóczi téren megkezdték a harcokban meghaltak kihantolását, és Pap-gödörnek hívták a tömegsírt.

Szerző: mangorlo  2009.12.19. 23:35 Szólj hozzá!

Címkék: 1956 népakarat

 

Más néven az ún. Nürnbergi törvények alapján.

Szerző: mangorlo  2009.12.19. 00:13 Szólj hozzá!

Címkék: zsidó vér és becsület pesti hírlap 1935

Szerző: mangorlo  2009.12.18. 00:19 Szólj hozzá!

Címkék: gázálarc 1936 képes pesti hírlap elektromos művek

 

(Ezek szerint született 1818-ban. Jó lett volna vele egy életútinterjút készíteni. Persze miket beszélek, azzal ismerősömmel, aki  látta Fedák Sárit 1919-ben szónokolni, na vele sem csináltam meg a régen tervezett filmet.)

(Amúgy most mondott le a király IV. Károly, a Budaörsi csata után. Ő volt az utolsó. És végül, de nem utolsósorban: Sopron mellettünk szavazott.)

Szerző: mangorlo  2009.12.17. 23:39 Szólj hozzá!

Címkék: sopron pesti hirlap bordas gabor az utolso betyar rozsa sandor 1921 budaorsi csata iv. karoly

 

Ez egy tipikus cikk arra az időszakra nézve, amit a fordulat évének szoktak hívni. A szocdem párt és a kommunista párt már egybeolvadt, és létrejött az MDP. Itt már nagyon nagy gáz volt, aki addig azt hitte, hogy jó világ jön az rájöhetett, hogy keleten a helyzet változatlan. Az itt mutatott szösszenet azért jellemző, mert egyrészt semmi értelme, egy olyan dolgot próbál a cikkíró magyarázni aminek semmi értelme és ő sem ért. Mert nem is lehet érteni.

Amúgy 45-48 között egész jó volt az itteni sajtó, tele olvasható cikkekkel, riportok miegymás, majd 56-ban lesz megint olvasható, kb a Rajk temetéstől. Aztán megint setétség egészen a 60 as évekig.

 

Szerző: mangorlo  2009.12.12. 22:28 Szólj hozzá!

A nagy vihar után egy hónappal vagyunk az egész újság tele van Munkástanácsokkal foglalkozó írásokkal, még maga Kádár János is megjegyzi, hogy a kormány velük van. A cikk azért érdekes, mert érdemes megnézni, hogy mi lett ezekkel a településekkel. De mint cikk is érdekes.

Szerző: mangorlo  2009.12.01. 23:48 1 komment

Címkék: népszabadság 1956 kádár jános mizserfa munkástanács

Javában dúl a világháború, épp most temették el a királyt, Ferenc Józsefet, a lap fele ezzel a témával foglalkozik.

A képen pedig egy remek urban legend látható, vagyis azt hiszem, ez megfelel az UL meghatározásának. A hír szerint az terjedt el a városban, hogy gyerek bemutatása fejében tej utalványt lehet kapni. Háború van épp, most foglaltuk el amúgy Pitestit. Ezen a lehetőségen pedig kapva kaptak a tehetősek, hogy tejhez juthassanak és oly módon tették ezt, hogy gyerekeket kölcsönöztek ki, a bérbeadó pedig 100 koronát kapott. Azt nem tudni működött-e a dolog, a lap szerint nem, bár egy néni akart ilyen hirdetést föladni.

Szerző: mangorlo  2009.12.01. 22:15 1 komment

Címkék: pesti hírlap urban legend ferenc józsef 1916

Egy hete már másról se szól a Népszava, mint hogy Hruscsov Amerikába látogatott, és ott mindenhol nagy szeretettel fogadja a nép, de a kapitalista sajtó igyekszik rossz színben feltüntetni a nagyon komoly leszerelési javaslattal érkező Szovjet vezetőt. Olyanok voltak benne, pár nappal ezelőtti szám címlapján ott van, hogy feloszlatni minden hadsereget, sorkötelezettséget eltörölni stb. Nem értettem, hogy mit keres Hruscsov ott, de most hogy utánaolvastam, kiderült, épp folyik a Berlini válság, atomháború réme lebeg, és a kettéosztott Németországon marakszik a két nagy játékos. Na és a nagy Szovjetunió (világnak harmada csaknem ő egymaga) vezére jól állást foglal az 56-os magyar események ellen, de a csúcs, az a kánkánon rész. Én azt hittem, hogy a Tanúban a kapitalizmus pornográfiáját elítélő rész az szatíra, erre kiderül, hogy nem, ilyen simán elhangzott. 

Szerző: mangorlo  2009.09.25. 23:53 Szólj hozzá!

Címkék: népszava hruscsov 1959 kánkán

Szerző: mangorlo  2009.09.19. 22:54 Szólj hozzá!

Címkék: kossuth tér 1936 képes pesti hírlap

Ez most egy sajtótörténeti írás lesz, ugyanis: 

1945-56 közötti időszakból való újságom kevés akad, de hát ez van ennek is örülni kell, és ezért is nagy esemény, ha valamelyik nap ilyenbe botlom. A Zsolt Béla (ez is egy jó cikk róla) féle Haladással is mindig úgy jön össze, hogy nem kerül ide be, pedig ritka egy jó újság volt, de talán holnap, ha minden jól jön össze, akkor lesz az is. Amúgyis tervezem már egy ideje, hogy írok a Havi Magyar Fórumnak, mely egy cikkben hiányolta, hogy ma már nehéz fellelni a Haladás példányait (nem pont ezt írták), hogy rajtam ne múljon, én beszkennelem amim van, és szívesen teszem a köz számára kutathatóvá. ;)

 

(az ilyen lapok jól megérnek olyan 1-2 ezer forintot a piacon, és ha majd nagyon megszorulok, és/vagy kell a lé pelenkára, jól eladom az egész tudományt, vagy nem, jó lesz az majd a kölöknek, ha tanulja történelmet. biztos írtam már valahol de ugyanezen cél érdekében figyel itt a szekrényen egy igazi Kékítős üveg is, lebontandó ház padlásáról lomiztam)

 

A Világ című napilap sajna csak a mai napra van meg, legalábbis én még nem találkoztam a többivel. Ez az újság hasonlóan a Haladáshoz, ugyanúgy egy kisebb polgári liberális párt lapja volt, míg az, mármint a Haladás a Magyar Radikális Párt (MRP) szócsöve, ez, vagyis a Világ, a Polgári Demokrata Párté (PDP) volt. A lap 4 oldalas, külleme idézi a 45 előtti lapokét, úgymint tördelés, betű, és bizony a hírek is egészen mások, mint lettek azok 10 év után, ez alatt értem azt, hogy itt még voltak normális hírek, és nem a beteg minden de jó, minden de szép híráradat volt még. A hírekről mindjárt részletesebben is szólni kívánok. 

A PDP mint azt már említettem, egy kicsiny párt volt, a 44-ben megalakul Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik tagjaként azt tűzte ki, ha véget érnek a harcok, akkor majd ők veszik át a hatalmat jól. Az elképzelés  - mely nem volt ördögtől való, hisz a korábbi pártok eléggé lejáratódtak, meg ugye ezeknek képviselői vívták meg a vesztes háborút,  és vezették bele az országot a zsákutcába - végül nem sikerült, ugyanis itt maradtak az orosz csapatok és a Magyar Kommunista Párt az erős hátszéllel jól beelőzte a többit. De itt még nem tartunk, 1945 ben járunk még csak, az I. szabad választás előtt, amin - mint azt mi már tudjuk 1% ot ért el a párt. Aztán a 49 -esen is, aztán erős kommunista nyomásra, 49 ben egyesültek a MRP-vel, végül rövid úton ki is nyíródtak, mint párt. A PDP és a Világ oszlopos tagja Supka Géza, aki civilben régész volt, végül nem nyíródott ki, hanem visszavonult és még az 56-os vihar előtt elhunyt.

Tahát a lap, nézzük mit is ír a mai (azóta éjfél elmúlt de fogjuk rá) napon. Címoldalon közli, hogy Nagybaconi Nagy Vilmos elmondja elfogatásának és szabadulásának körülményeit, hírt kapunk a PDD nagygyűléséről, az árak felfelé szökéséről, valamint a jobb alsó sarokban fontos tudnivaló van visszatérő hadifoglyok részére (ez utóbbi tartalma: minden vasúti állomáson fogadó bizottságok, eü bázisok vannak, igazolványt lehet kapni ami ingyenes utazásra jogosít, egyenruhát, felszerelést be kell szolgáltatni  - na ezért nem volt nagypapának katonai cucca, pedig ő határvadász volt, és a Bevonulási Központnál lehet fogság alatti illetményt megkapni. De itt csak a keleti fogságról van szó, nagypapa nyugaton volt).

A lapból megtudhatjuk még hogy Mindszenty József lett a hercegprímás, ki 53 éves és mivel ellenne szegült a nyilas uralomnak, azok bebörtönözték 44 ben és csak most 45 tavaszán szabadult. Szerintem nagy jövő előtt áll.

Na akkor Nagybaconi (a meghívót érdemes olvasni, ugyanis ritkán szerepelnek cserkészek és zsidó hitközségek egy lapon) elmondja,  amúgy aki nem tudná ki is ő, én spec nem tudtam, de most már tudom, tehát egyrészt magas rangú katona, másrészt lófő (ezt most nem magyarázom el, akit érdekel rákeres, elég az hozzá hogy magas székely méltóságnév) vitéz is volt, és nem mellesleg honvédelmi miniszter, aki azért lett újsághír mert épp visszajött a Pockingi táborból  miután munkaszolgálatosok szóltak az amerikaiaknak, hogy jó arc az öreg. Ugyanis a vitéz úr tiltakozott a zsidóüldözés ellen, tette mindezt 43 ban miniszterként, katonaként. Ami azért komoly. És a cikk végén azt mondja, hogy elkezdte a munkát már 2 mázsa szilvát főzött be lekvárnak. Azért az érdekelne mivel töltötte 76 ig az idejét. 

Akkor a végére apróhirdetés: (Fölső kettőt ajánlom szíves figyelembe "Felsőausztriai deportáltak" és '"Auschwitziak Ki tud róla?" címmel)

Ja igen és keddi nap volt. És a feleség kérve kérte. Remélem meglett.

 

Itt pedig a deportálva kitétel ami megragadta a figyelmemet. Ragadj meg te is.

Szerző: mangorlo  2009.09.19. 01:22 2 komment

Címkék: világ haladás 1945 zsolt béla nagybaconi nagy vilmos magyar fórum

A norvégiai Loen-tó melletti két falut elpusztított (szept 13. -án) egy hegyomlás után kialakult árvíz. Norvég és svéd nyelvű anyagot találtam a két faluról, a linken a képen ha minden igaz, az 1936 os omlás által megsemmisült emlékmű darabjai láthatóak, ugyanis 1905-ben már volt ott egy árvíz. A két falu pedig Nesdal és Bødal és ha gugli fordítóból jól hámoztam ki, és 70 méter magas volt a szökőár, és nem is költöztek vissza a lakók.

Szerző: mangorlo  2009.09.18. 21:25 Szólj hozzá!

Címkék: 1936 képes pesti hírlap loen

 

 

Az elmúlt napok eseményei tartják lázban az országot, már amit a korabeli sajtóból leszűrhet a kései utód: vízre bocsátották a világ első atommeghajtású jégtörő hajóját a Lenint, első ízben érte el ember által készített szerkezet a Holdat, valamint Hruscsov az USA-ba utazott.

Ahogy azt olvasni lehet, spontán verődtek össze az emberek az utcán és a nagy eseményt,  - mármint hogy a Luna-2 elérte a Holdat - tárgyalták meg izgatottan. Az itt látható cikk többek között arról tudósít, hogy Steiner János felkönyökölt az ágyban és a Szovjet himnuszt dünnyögi,  - mondjuk én is simán azt tettem volna - , és hogy milyen jó is hogy pont Hruscsov látogatása előtt történt a nagy tett, erre mondják, hogy ügyes, de a legszebb, amikor a gyerekorvos, akinek már van tévéje, elmondja, hogy a televízióban a balettműsor közvetítése után a bemondónő jobbra balra tekingetett, mert alig bírt magával hogy a nagy hírt közölje. Az emberek örülnek.

Ja és a Fradi 5:3 ra verte a Dorogot

Szerző: mangorlo  2009.09.15. 22:05 Szólj hozzá!

Címkék: népszava fradi hruscsov 1959 luna 2

A cikk kissé érthetetlen annak, aki nem tudja mi az az ötös bizottság, és mi az a magyar kérdés, és ugye Mirna Loy neve se mond már semmit se, senkinek se nem. Mondjuk én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy napok óta 57-es újságokat olvasok, na és így már nagyon képben vagyok. Épp most van napirenden az ENSZ-ben a magyar kérdés, amellyel az ún. 5-ös bizottság (az 5 kontinensből 1-1 ország) foglalkozik, és a végén, épp a napokban jól elítélik a Szovjetúniót a Magyarország elleni agresszió miatt. Itthon hogy, hogy nem, a sajtó azon az állásponton van, hogy ez a bizottság beavatkozik az ország belügyeibe, valamint a nyugati országoknak kapóra jött a magyar ügy, mert a fejlődő országokat próbálja a maga oldalára állítani. Ez azt hiszem a tegnapiban van.

 

Szerző: mangorlo  2009.09.14. 23:07 1 komment

Címkék: népszabadság ensz 1957 magyar kérdés mirna loy ötös bizottság

 Nem értettem miért hír ez kép, de gondoltam okosan, ha a Szabad Nép címoldalán van, akkor valamit kell, hogy jelentsen. Mindössze 52 éve volt, és már érthetetlen egy ilyen kép a mai fiatalságnak. Rákerestem nosza, és kiderült, hogy a Magyar Televíziót 1953-ban pártutasításra alakították meg, a nagyközönség 1954-ben a Corvin Áruház kirakatában láthatta először az adást, 1956-ban beindult volna a rendszeres adás, de ugyehogy jött a vihar. És így történt, hogy az első, a tömegek által is fogható adás 1957 május 1-én volt, Kádár János beszélt élőben a Hősök teréről. 

Mi meg tavaly levittük a tv-t a pincébe, mert már fölöslegesnek tartjuk.

Szerző: mangorlo  2009.09.13. 10:48 Szólj hozzá!

Címkék: tv 1956 televízió szabad nép magyar televízió corvin áruház

 

A hír azért nagyon érdekes, mert a tudomány mai állása szerint Magyarországon 1945 után kipusztultak a farkasok, és csak a 80-as évek végén láttak megint először. A cikk ezzel szemben úgy ír a talán nádi toportyánokról, mintha azok ott egy bevett kisebbség lennének, és az teljesen hétköznapi dolog  lenne, hogy ki-kicsapnak a TSZ  juhjait dézsmálni. Nagyon érdekelne, mi is az igazság, meg is kérdem egyszeris ha. 

És azt már nem is mesélem el, hogy szerintünk tavaly télen Borsodnádasdon mink biza hallottunk farkasüvöltést, ami még igaz is lehet, mert arrafele most van megint farkas.

Az újságban eközben szó volt még a békekölcsön aktuális sorsolásáról, valamint egy nagyon érdekes cikk szólt a melósokról: "Mit tenne ön, ha vezetné a gyárat" címmel, melyben a Magyar Hajó- és Darugyár Váci úti üzeme néhány munkásának teszi fel az újságíró a nagy kérdést. A legérdekesebb rész az, amikor a valószínűleg túlképzett cikkíró a munkafegyelem betartásánál a kapitalistákat hozza fel példának, de ekkor a munkás helyreteszi "Igen, de mi szocializmust építünk  -mondja Hegedüs - s ilyesmiben sem mehetünk a kapitalisták után... Pedig ebben mi is tanulhatnánk a tőkésektől" folytatja, most már leírom nevét, Szenes Imre. Aztán elhangzik még, hogy itt más a helyzet, mert a profit nem a kapitalistát gyarapítja, hanem a népet, és hogy a fegyelmezetlenség a szervezetlenségből, az ellátási nehézségekből adódik. A maga helyén egészen jó kis cikk, és ez mégis csak 1964.

Szerző: mangorlo  2009.09.09. 22:43 1 komment

Címkék: farkas népszava bugac 1964 magyar hajó és darugyár

 

Vajon ki emlékszik már erre? Szeptemberben kezdődött, szerintem kicsit már hideg van hozzá.

Szerző: mangorlo  2009.09.08. 15:03 6 komment

Címkék: balaton 1936 képes pesti hírlap balatoni sporthét