A Szabad Ifjúság újságírója (szerintem ő az) egy DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) tagkönyvet talál a telefonfülkében. Kinyomozza hol dolgozik az illető, és visszaadja neki. A cikk végén találjuk az erkölcsi mondanivalót: "az ifjúsági vezetők nem felejtették el őt "beszervezni" a DISZ-be, (...) Csak "egyről" feledkeztek meg: megmagyarázni neki a DISZ tagság fogalmát, megmagyarázni, mit jelent a tagsági könyv becsülete."
(és köszönet a Vágóhídasoknak, hogy kölcsönvehetem a régi újságjaikat)