Na, ez egy nagyon tanulságos cikk. Elolvastam és megnéztem mégegyszer az évet, mert ha 62 akkor még rendben van, de nem, ez 82, a késő Kádár kor, amikor azért már nem volt olyan rossz az élet. A cikk arról szól, hogy a Cegléd környékén tanyákban élőket új, modern panelekbe költöztetik. És hogy mire fel? Mert rossz állapotúak az egykori cselédlakások, és na most figyeljetek: "a nagyüzemi mezőgazdasági művelést is akadályozó tanyasi épületek felszámolásáért". Tehát rossz helyen laknak az emberek, mert nem fér el a kombájn, legyen nagy tágas termőföld, emberek meg menjenek városba házakba.
Na de ez még nem minden, a második hasábban azt tudja meg a cikkíró a helyi erőktől, hogy az ide betelepülőknek "a telek az nagyon fontos", mert olyan helyről jönnek, ahol volt kert, állatok, satöbbi, itt meg lesz nekik a szép nagy ház, ahol a falból jön a melegvíz, meg benn van véce is a házban, viszont nincs kiskert, és nincs malacka az ólban. Érthető, hogy sokan inkább nem akarnak fejlődni, maradnának künn a tanyán. Na, de kitalálták az okosak erre, hogy: "megalapítottuk a kertészei szakszövetkezetet" , ahol egy nagyobb összefüggő területen aki akar kertészkedhet, állatozhat.
Az emberek 15 évre írták alá (97-ben járt le khm khm), hogy a gazdaságnál maradnak és így kedvezményt kapnak a vásárlásra. Egyik leendő lakó azt mondja, nagy az előtörlesztés részlete, 900 ft/hó "de ki fogják bírni. Főleg ha az új helyen is meglesz a lehetőség a háztájira, az állattartásra"
A cikk zárómonddata igazi gyöngyszem: "az emeletről messzebb is ellátni a földszintes tanyasi portánál." Nagyon kiváncsi vagyok most mi lehet velük, és hogyan működik ez a panel mellett (mer gondolom panel) disznó és növenyke. Ha valaki ismerős arra, írjon már.